2010. augusztus 24., kedd

...vannak álmaim, azt súgják, elképzelt szerelem...


Sziasztok! :)
Hú,de régen írtam... mit is írhatnék? A tábor nem volt a legjobb...nem is írok róla...Budapestre pedig nem mentünk...így nem nagyon van mint írjak ezekről az élményeimről.
Tudom,hogy azt írtam,hogy nem fogok több szomorú bejegyzéssel jönni,de egyszerűen ezt hozta ki megint a helyzet.
A szerelemről már írtam,de most kiragadnék egy kis részletet,amit úgymond felboncolok. A kulcs mondat: reménytelen szerelem. Hogy miért erről írok? A válasz pofon egyszerű. Annyira mindennapi eset,hogy azt elmondani lehetetlen.
Annyira sok ember van ilyen helyzetbe. Szeret egy fiút/ lányt, de nem meri neki elmondani, vagy ha el is merné mondani, fél a visszautasítástól.Ami pedig a legrosszabb ha a kiszemeltünknek párja van.
Amikor látjuk,hogy az akit szeretünk egy másik fiúval/lánnyal jár kézen fogva, ahogy a másikat öleli, amikor a másikat csókolja,érezzük,hogy a szívünk összeszorul, és mintha minden leomlana körülöttünk,de nem tudunk semmit sem csinálni,mert úgy érezzük mintha le lennénk kötözve. Mindent sötéten látunk, a színes dolgok kifekulnak, a hangos zene szinte suttogásnak hallatszik,és olyankor még a legjobb barátot és a családtagokat is csak ellenségek ként tudjuk kezelni. Ezt tapasztalatból írom. Most is úgy érzem mintha darabokra szakadnék,és mintha senki sem értene meg ,és mintha senki sem lenne velem ezen a világon,pedig tudom,hogy ott vannak a barátaim,akikre számíthatok, akik szeretnek engem,és én szeretem őket.
Miért kell az embereknek ennyit szenvedni a szerelem miatt? MIért jó ez? Miért nem lehet legalább ezen a téren megkönnyebíteni az emberek életét.
Már kezdem érteni azokat az embereket,akik azt mondták,hogy : " A szerelem betegség,és gyógyítani kell" az biztos. Régen ezen nevettem,de mostmár tudom,hogy jó lenne valami,ami csillapítja vagy jobbik esetbe elmúlasztja a reménytelen szerelemet.
Csak azzal tudom magamat,és a többi embert nyugtatani,hogy Istennek célja van ezzel a reménytelen szerelem dologgal. Hogy mi? Erre mindeki magától kell rájöjjön.
Nem szeretnék több dolgot írni,nem is tudnék már mit írni.
Lehet rövidke bejegyzés lett,de szerintem a lényeg benne van.

puszi


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése